Novelláim

Sziasztok!
Ide kirakom a novelláimat, amiket írtam!
Írjatok, milyen lett! :)
Puszi:-Rusher Kii- ♥

Első novellám:
MDC-s!:)


5SoS-al egy karácsony!
- Én is szeretlek! – ugrott a nyakamba. Mikor lenéztem rá, ajkaink vészesen közeledtek egymás felé… már csak pár centi és megérinthetem, a gyönyörű, formás és vörös ajkait.. Már csak 1 centi… éss….
-Lukeeee!! Ébredj!!Karácsony vaaan!!! – ugrott rám valaki, én meg felriadtam. Basszus! Ez csak álom volt! De akkor is, pont ekkor kell felkelteni! Hirtelen felültem, és az ébresztőm – Caluuuuum – hátrahőkölt, mert nem számított rá.
- Calum! Megöllek! – süvítettem.
- Mi?! Miért? Hiszen karácsony vaan!! Inkább örülj! – virult fel az arca.
- Pont most kellett felébreszteni?!! Menekülj! – pattantam ki az ágyamból. Az kis manó vette az adást és mint a sicc, úgy eltűnt a szobámból, de nekem sem kellett több, utána iramodtam.
Mikor a folyosón Calum után rohantam, a fülemet egy édes, csilingelő hang csapta meg.:
- Hát ti meg mit csináltok?!
Erre Calum odarohant hozzá, és ezt ordította:
- Kitti! Segíts!Luke meg akar ölni!!
- Hogy mi?! – ráncolta a szemöldökét. Olyan édes, mikor ráncolja a szemöldökét. Én a folyosó közepén álltam, elég hülyének nézhettek. Arcom pírba borult, mikor észbe kaptam: egy libafos zöld színű elnyűtt sort volt rajtam. Ez pizsama gyanánt. De még jó, hogy nem pucéran aludtam.. szoktam olyat is… De sajnos van elég gáz ez a sort, úgyhogy most égek mint a szénakazal nyáron… Bár azt nem bánom hogy Kitti látja a kigyúrt felsőtestem. Megint elgondolkoztam! A fenébe! Így hát gyorsan beslisszoltam a szobámba és bezárkóztam.
- Hülye, hülye, hülye! Hülye vagy, Hemmings! – beszéltem magamhoz, miközben a fejem ütöttem.
- Most beégetted magad Kitti előtt!!Eddig ilyen sosem történt, hogy egy lány előtt beégjek.. a híres nőcsábász Hemmings leég egy csaj előtt! Kész borzalom… -gondoltam. Hogy egy kicsit javítsak helyzetemen ma különösen ki akartam csípni magam.. nem mintha máskor nem lennék eszméletlen helyes, de most még eszeveszettebbül fogok kinézni… Lezuhanyoztam és felvettem egy kék inget meg egy fekete farmert. Most már csak a séróm kell megcsinálni…
Beálltam hát a tükör elé, és miközben fésülködtem, vicces pofákat vágtam, és a Sexy and I know it-ot énekeltem. Igen, ez szokásom, nyugodtan nézhettek hülyének. Végre elkészültem és lementem a lépcsőn. A srácokkal most egy házban lakunk, hogy amikor koncertre meg interjúra kell menni, senki se késsen, mert ha együtt lakunk, megfenyegetjük az adott személyt, hogy itt hagyjuk és akkor csipkedi magát. Ez én vagy bármelyik fiú lehet, mindenkivel előfordult már. De nem is baj, mi szeretünk egy házban lakni és hallgatni egymás hülyeségeit. Bár néha kissé idegesítő, de mindenkinek van egy baromi – nem túlzok, tényleg nagyon nagy –szobája és oda bezárkózhat, egyedül lehet, vagy ha valami lánnyal van, akkor is jól jön egy külön szoba..  Ashton-nak Alexa.Semmi burkolt dologra nem akartam célozni! Vagy talán igen, de mindegy is..
Leértem hát a konyhába, és láttam, hogy Ashton palacsintát süt. Calum persze már ott serte-pertélt körülötte, mert éhes volt, ugyebár. Mondjuk, Ő mindig éhes…
- Jó reggelt! – köszöntem.
- Neked is! – köszönt vissza Ashton, viszont Calum le sem vette a szemét a palacsintáról, amit konyhatündérünk egy tányérra tett. Az ír manó a száját nyalta, amit Ashton észre is vett, így fejcsóválva a kezébe nyomta a palacsintás tányért. Ezt Calum boldogan elfogadta, és leült az asztalhoz, majd mohón falni kezdte. Én a pulthoz támaszkodtam és figyeltem Ashton-t. Ő lassacskán kész lett a palacsintákkal, és mikor elmosogatott Calum elé lépett és kiskutya pofit vágott. Azt én is jól tudok! Visszatérve, Ashton felsóhajtott és ezt mondta:
- Calum, már ötöt ettél!
- És? Még éhes a pocakom. – simogatta a hasát. Ashton még egy palacsintát rakott Calum tányérjára és rosszallóan nézte, mikor az vígan betömte a szájába. Egy kis darab kaja ki is esett a szájából, amit én fintorogva néztem. Rájöttem, hogy én is éhes vagyok, így elvettem 3 palacsintát a kupacról, amit jól meglocsoltam csoki öntettel és leültem az asztalhoz. Mikor a falatot a számhoz emeltem volna, Kitti libbent be az ajtón. Intett nekem, mert fülhallgató volt a fülében. Én csak bután, leesett állal néztem végig, ahogy odatáncikált a pulthoz és készített magának egy adag palacsintát. Közben ide-oda ringatta csípőjét, és nem tudtam megállni, hogy ne nézzem azt a kis formás fenekét. Olyan gyönyörű ez a lány! Mikor észbe kaptam Kitti már ott ült velem szemben, és a fülhallgatója már nem volt a fülében.
- Hogy aludtál? – érdeklődtem.
- Jól, köszi, és te? – hát ha ő azt tudná.. főleg, hogy mit álmodtam… maga a mennyország, csak azt sajnálom, hogy Calum pont akkor ébresztett föl, amikor megcsókoltam volna, és, hogy nem történt meg, csak álom volt az egész. De inkább nem mondtam el neki, hogy mit álmodtam, bár érdekelt volna, mit szól hozzá…. helyette ezt mondtam:
- Jól, köszi. – és kivillantottam csábos mosolyom. Ő is mosolyogva nézett vissza rám, majd elkezdett enni. Elolvadok a mosolyától… olyan szívből tud mosolyogni, hogy hű ha. Követve Kitti példáját, én is enni kezdtem. Miközben tömtem a majmot, gondolkodtam. Kitti-n. Ki máson. Lassan 2 hete van nálunk. Elég rossz emlék kötődik a találkozásunkhoz…
Késő este volt, és éppen jókedvűen jöttünk haza az egyik after-partyról, ami a koncertünk után volt. Egy elég kihalt környéken sétálunk haza, nem a városban, hanem ilyen kis sikátorokon keresztül, mert onnan gyorsabban lehet hazaérni, és kevesebb a valószínűsége, hogy belebotlunk egy rajongóba. Michael éppen átkarolt engem, Calum pedig rötyögött valamin. Azzal a tipikus Calum-nevetéssel, mikor nem tudod megállni, hogy ne mosolyodj el te is. Egyszer csak kétségbeesett kiáltozást hallottunk:
- Segítség! Valaki segítsen! Ááá! –visított valaki. Ekkor egy gonosz kacaj hangzott az éjszkába:
- Senki nem hall, kislány. És nagyon ajánlom, hogy fogd be a szád, mert bekötöm. Világos?! – borzalmasan ijesztő, és rideg ez a hang. .. Ugye nem?! A srácok felé fordulok kérdőn, akik ugyanolyan fejet vágnak, mint én, ekkor egyszerre kezdünk futni a hang irányába.. Valakinek segítenünk kell… a kiáltások újra felhangzanak:
- Áááá! Segítség!! Segítség!!
- Gyere vissza, te szerencsétlen!Ha most elkaplak, neked annyi, úgyhogy jobban teszed, ha megállsz és visszajössz, és hamar túlesünk a dolgon, utána pedig hazamehetsz, megegyeztünk? – újra hallottuk a gonosz, mély hangot. Még gyorsabban kezdtem futni. Egy zsák utca, nem ez az. Futottam, de zsák utca, ez sem az. Ashton hirtelen intett, hogy megtalálta őket. Én is odaértem és megláttam egy lányt aki sírva rohan felénk, mögötte pedig egy sötét alakot.
- Segítség! Kérem, segítsenek! Segítség! – és belefutott Calum-ba. Az manó fiú kitárta karjait, így a lány hozzábújt. Az alak közeledett, engem pedig mérhetetlen düh fogott el. Ki meri bántani ezt a szegény lányt?!
- Adjátok vissza a lányt. Van egy lerendezetlen ügyünk. Ne avatkozzatok bele. Haszontalan kis féreg, nem érdemli meg, hogy bárki is törődjön vele. Engem is megcsalt. Engedjétek el. – mondta az ijesztő férfi.
- Azt már nem! Mit tett vele?! –kérdezte Ashton. Látszott, hogy itt nem valami párocska veszekedéséről van szó. Valami más történt.
- Azt mondtam, adjátok vissza a lányt! – kiáltott a férfi.Calum csak megrázta a fejét, jelezve, hogy szó sem lehet róla. A férfi előbbre lépett.
- Ó, jönnek a szépfiúk, mint a hősök és megmentik a lányt? – kérdezte nyájasan. – Milyen aranyos. – vicsorgott. Nem voltak fogai. Csak 1-2 aminek le volt törve a fele. A halvány utcai lámpák közt is ki lehetett venni, hogy ez az ember egy hajléktalan. Egy pedofil hajléktalan.
- Megcsalta?! Ó, igen? Pedig nem úgy tűnik, mintha együtt lettek volna. – mutogatott Liam a lányra, aki még mindig Calum karjai közt sírdogált.
- Maga egy pedofil! Hogy mer bántani egy ilyen lányt?! – jött dühbe Tomi. A csöves közelebb lépett Tomi-hoz, és éreztem, hogy itt baj lesz.. és tessék… a csöves bemosott egyet Tomi-nak. Ezután már nekem is lépnem kellett, szóval beütöttem neki. Ő meglepődött és imbolygott egy kicsit, mikor aztán észhez tért, rám akart ugrani, de hátulról Michael rávetődött, így a pasi elhasalt a földön. Miután felállt belerúgott (elég erősen!) Ashton vádlijába, aki mondta Calum-nak és Tomi-nak, hogy gyorsan vigyék el a lányt. Itt nagy bajok lesznek még… Dühbe gurulva ugrottam rá, és elkezdtem verni ököllel a fejét. Ő próbált leszedni a hátáról, de csak úgy sikerült, mikor nekicsapódott a falnak, én meg bevágtam a gerincem. Ádám és Ashton közben próbálták megakadályozni ebben, de nem sikerült. Én lecsúztam a fal mellett, és összegörnyedtem. Szerencsére annyira nem fájt.. Calum közben egy óvatlan pillanatban gyomorszájon vágta a férfit, aki majdnem odahányt, de helyette, ahogy lehajolt, Ádám alulról, ököllel megütötte az állát. A férfi bódultan esett hátra, én pedig feltápászkodtam. A fiúkkal gyorsan odarohantunk Calum- ékhoz, akik nem jutottak messze a lánnyal, mert az még mindig rázkódva remegett és zokogott. Szegény. A fiúk csak ölelgették. Én egy laza mozdulattal az ölembe kaptam a lánykát, amit a fiúk nem tartottak jó ötletnek a gerincem miatt, de már nem fájt, és most ő volt a legfontosabb. Éreztem, ahogy reszket a félelemtől. A házunkba vittük, hova máshova tudtuk volna?! Felvittem a szobámba, ahol leraktam az ágyra. Észrevettem a fényben, hogy az arca és a kezei véresek, vágások vannak rajta…Te jó ég! Calum-ra ráparancsoltam, hogy hozzon egy vizes törölközőt, hogy megtöröljem a sebeit. Közben a fiúk is mind a szobámban ültek és figyelték a lányt. Ő közben még a karjaim közt feküdt. Ezek után hagyta, hogy Logan – aki elvette Ádám-tól a törölközőt – letörölje a vért. Utána elaludt, és mikor ki akartam bújni az öleléséből kérlelt, hogy én vagy Márk maradjunk mellette. Én hát vissza ültem mellé és néztem, ahogy alszik, míg Dani lement enni. Akkor este rájöttem, hogy egy szép lánnyal van dolgunk, és hogy ha nem segítünk neki, ki tudja, mi történt volna vele….
Miután jobban volt, kiderült, hogy épp egy buliból tartott a hotel-ba, ahol megszállt, és elkapta egy pedofil csöves, és meg akarta erőszakolni. Az, hogy „megcsalta”nem volt igaz, csak hazudott az a semmirekellő féreg! Hát, nem túl vidám találkozás, de az a lényeg, hogy azóta felépült, és mindenkivel nagyon jó barátságba került… Értesítette a szüleit is, hogy nálunk marad még egy ideig, mert eredetileg ment volna vissza Amerikába, ahonnan jött, csak itt tanult Londonban. Kiderült, hogy kedves, okos és érzelgős lány, így sikerült beleesnem. Nem is, sőt kimondom: szerelmes lettem Kitti-be! De nem úgy tűnik, hogy ő vonzódna hozzám….
Reggeli után átjött Alexa és Lili. Elhatározták, hogy Kitti-vel, hárman egy ünnepi ebédet készítenek.
- Fiúk, mostantól nem jöhettek be a konyhába, csak ha megengedjük, oké? – vázolta a helyzetet Lili.
- De én nem bírom ki kaja nélkül! – sipákolt Calum.
- Akkor hozunk ki neked valami kaját, mert ebéd csak soká lesz. Inkább lesz estebéd, mint ebéd.. – mondta Alexa.
- Ti addig feldíszítitek a karácsonyfát és a házat, ott vannak a nappaliban, a zsákban a díszek! – osztotta ki a feladatunkat Kitti. Ebben a pillanatban betoppant Tündi, Ádám barátnője. Na, már csak Ő hiányzott… Mindenki utálja Tündi-t. Vagyis Michael nem, de velünk baromi szemét, csak akkor, amikor Ádám nem látja. Beszól nekünk, és az egész csaj olyan irritáló, főleg, ahogy rámászik Ádám-ra és kihasználja!Elképesztő.. Mondtuk már Tomi-nak, de ő ezt nem hiszi el. Elég szomorú, hogy nem hisz a barátainak… Így amikor belépett az ajtón, kapott néhány szúrós pillantást, csak Ádám örült neki..
- Ádííííííííí!– ugrott az előbb említett nyakába.
- Szia Tündi. – mosolygott rá Ádám. Hosszú – megjegyzem még egyszer HOSSZÚ, túl hosszú– csókot váltottak, és míg ők nyálcserét folytattak, próbáltunk mással foglalkozni.. Mikor végre befejezték, Alexa Tündi-hez fordult:
- Tudnál nekünk segíteni főzni? Csinálunk egy ünnepi ebédet. – Alexa és Ashton viselték el valamennyire, úgy, hogy nem szóltak vissza neki, ha szórakozott velünk, és próbáltak normálisak lenni Tündi-vel, míg mi csak utálkoztunk a közelében. Miután Alexa feltette a kérdést, Tündi elhúzta a száját, jelezvén, hogy nem tetszik neki az ötlet. Ezen senki sem lepődött meg, az lett volna érdekes, ha beleegyezik. Sosem segít semmiben, önző disznó, mindent elvár.
- Nem csodálkozom.. – nézett Calum megvetően Tündi-re – de én szívesen segítek! –jelentkezett. Láttam, hogyTündi arca eltorzul.
- Köszi Calum, de akkor boldogulunk hárman. Nektek meglepetés lesz. – mondta Alexa fogcsikorgatva.
-Tündi-vel  mást terveztünk.. – vakarta meg a tarkóját Ádám.
- Á, szóval te sem segítesz! – fordult Márk Ádám felé.
- Jó, akkor csináljuk négyen. – szólt bele Michael. Mit akarnak ezek csinálni?! El is mennek?! Köszi, Ahston, hogy inkább ezzel a kényes kis libával karácsonyozol, mint velünk…
- Na, mi mentünk főzni! – unta meg Lili ezt az egész párbeszédet, sarkon fordult, és bement a konyhába. Ami azt illeti, egyet értek vele, így én bementem a nappaliba és megnéztem mi van abban a bizonyos zsákban, amiben a díszeknek kell lennie. Kivettem egy égősort és megpróbáltam kigubancolni, ugyanis az egész össze volt gabalyodva. Calum, és Michael is csatlakozott hozzám.Ádám utánunk jött, akit követett Tündi, mint egy kiskutya.
- Srácok, sajnálom, boldogulni fogtok? – kérdezte bűnbánón Ádám. Ő legalább elnézést kér, amiért nem segít.
- Aha.– mondta unottan Márk Ádám-ék felé sem fordulva.
- Persze, mindegy.. – válaszolt unottan Calum is. Én semmit nem mondtam, még mindig az égősor kibogozásával foglalatoskodtam. Viszont azt a szemem sarkából még láttam, hogy Ciara neki esik Ádám szájának. Könyörgöm, ezt pont itt kell?! Úgy tűnik ezt Márk is észrevette, így félvállról vetette oda a „párocskának”:
- Az isten szerelmére, ne itt fejezzétek ki egymás iránti vonzalmatokat!Ádám , ne itt csókold már a nőd! – úgy tűnik Márk kitalálta a gondolataimat, ugyanaz a véleménye, mint nekem. Felőlem csókolózzanak, de lehetőleg ne itt.
- Ja, van „néhány” – jó sok – szoba az emeleten. – kontráztam én is. Tündi kínosan felnevetett és ezt mondta:
- Bocsi.– Ádám elkezdte húzni kifele a nappaliból, de Tündi még gyorsan visszafordult és egy gyilkos pillantást küldött felénk, amit mi is viszonoztunk. Na látjátok, erről beszéltem! És ezt mindig akkor teszi, amikor Ádám nem látja. Persze, hogy direkt. Mi nem foglalkoztunk vele többet, beraktunk a zenelejátszóba karácsonyi CD-ket és miközben a fát és egyet s mást díszítettünk, a zenét hallgattunk. Minden jó volt, míg meg nem csörrent a telefonom. Kikutattam a zsebemben, és láttam, hogy a kijelzőn Petra neve villog. Jaj, csak őt ne. Nem akartam fölvenni, de még fél perc után is csak csöngött, a többiek meg rám szóltak, hogy vegyem már föl. Ha meg kinyomom, visszahív, tapasztalat…
- Haló?– szóltam bele unottan.
- Lukeeeee cicaa! – csengett Petra vidám hangja. Elvileg járunk. Aha, persze. Petra egy kis ribi. Olyan kényes és kétszínű. Pedig azt hittem, jó fej. De aztán rájöttem, hogy nem. Ő, még hogy jó fej.. A sok dala, ami a pasik utálatáról, és a szakításairól szól, meg az a sok cikk, ahol megcsalt jó néhány pasit… De erre csak később jöttem rá, és addigra ő teljesen rám mászott… nem úgy (na, jól van, ne utáljatok, úgy is, de ez mellékes… és nem, nem fekszem le minden csajjal! A legtöbbel igen, de mert… hagyjuk, magánügy..) szóval, nem szállt le rólam, csak rajtam lógott, és nagyon meguntam..
- Hogy vagy, édesem? – kérdezte nyájasan.
- Petra, jól vagyok, de nem vagyok az édesed. Ezt te is tudod… - már mondtam neki, hogy nem fog működni, de persze ő ezt nem fogadta el..
- Jaj, mi történt? Nekem mindent el mondhatsz…
- Semmi. De ezt már megbeszéltük.
- Luke, tudod, hogy szeretjük egymást, és ne tagadd, tudom, hogy bejövök neked.. Milyen a karácsonyod? – nem tudtam közbevágni, sajnos..
- Nem, nem jössz be!Jó, kösz.
- Ne legyél már ilyen szűkszavú, most haragszol? Én most a családommal karácsonyozok, de valamikor találkozhatnánk… - úgy tett, mintha nem hallotta volna, hogy „Nem, nem tetszel”, de tudom, hogy hallotta.. Fene akar veled találkozni, tudod mikor!!
- Aha, ja.. csak az van, hogy karácsony után be vagyunk táblázva, lesz egy csomó koncert például Svájcban, Németországban, New Yorkban, szóval sok helyen és még haza is kell mennem a szüleimhez, a családomhoz.. – soroltam a kifogásokat. Na, kicsit füllentettem, mert csak Svájcban lesz koncertünk, és az is csak január végén de addig kell mennünk néhány interjúra, viszont a szüleimhez tényleg megyek..
- Ó, de kár… - láttam magam előtt, ahogy vérvörös ajkait lebiggyeszti. És azt hiszi, szép. Hát nem. Nyafka kis…
- Na de nekem mennem kell, Cicus. Boldog karácsonyt, majd még hívlak.. – hál’Istennek, menjél csak, aha, hívhatsz, csak nem fogom felvenni..
- Ja, neked is. Szia. – tettem le gyorsan. Huh, ezt is túléltem. Leszarom, nagyon magasról…Végre visszatértem a díszítéshez, Ashton nagy örömére, mert Ő csinált mindent, a répaimádó barátunk, csak baromkodott: Például Calum egyszer magára tekerte az égősort, és nem tudta leszedni magáról, így nekünk kellett, de közben ő is és mi is majd’ meghaltunk a röhögéstől. Márk pedig 1-1 díszt a fülére akasztott, mint a kislányok a cseresznyét szokták, és mondtuk neki, hogy vegye le, de ő erősködött, hogy így marad egész nap. Előkerültek a Mikulás sapkák is, így mindenki fel vett egyet-egyet és elhatároztuk, hogy a lányokra is rá fogjuk erőszakolni a maradék sapit. Szóval jól elszórakoztunk, és teljesen elrepült az idő, így azon kaptuk magunkat, hogy a lányok közlik, hogy kész az ünnepi estebéd. Még gyorsan hozzátették, hogy szeretnének átöltözni, így ne menjünk be a konyhába. Hát, ja. Minket nem nagyon izgatott, de Calum-t annál inkább. Így vissza kellett tartanunk, hogy ne rontson be a konyhába, és zabáljon fel mindent. Végül aztán nagy megkönnyebbülésünkre a lányok elkészültek. Mikor Kitti bejött a konyhába, az állam koppant a padlón. Iszonyúan gyönyörű volt. Jól kicsípte magát. Bár Ő mindig szépségesen szép. Egy piros ruha volt rajta, aminek a felső részén csipkék voltak. Egy bézs színű cipellőt társított hozzá, néhány ékszerrel. Eszméletlen volt.:
A nappaliban volt a nagy étkezőasztal, a konyhában csak egy kicsi volt, és ott nem fértünk volna el, így Kitti a nagy asztalhoz terített Ashton-al. Mindenki helyet foglalt az asztalnál, és a turbékoló párocska is letolta a képét az emeletről – hogy Calum szavaival éljek.. A lányok tálalták az ételt, ami pulyka volt mindenféle körettel és salátával. Meg kell mondjam, hogy nagyon finom volt. Miután mindenki jól belakmározott a desszert következett: mézeskalács és csokitorta. Alexa és Lili behozta az előbb említett ételeket, mire Calum a nyálát csorgatta. Tényleg nagyon jól néztek ki. És nem csak guszta volt, hanem rendkívül finom is.
Elfogyasztottuk a desszertet és mindenki dicsérni kezdte a lányokat:
- Ti aztán rendesen kitettetek magatokért!Minden isteni finom volt! – mondtam.
- Luke-nek igaza van, eszméletlen finom volt! – helyeselt Márk.
- Bizony, és jó sok! – simogatta a hasát Calum, mire mi csak mosolyogtunk rajta.
- Köszönjük ezt a finom vacsorát! – mondta Ádám.
- Igen, tényleg finom volt, és bocsi, hogy nem segítettem.. – sütötte le a szemeit Tündi.
- Nem baj, és köszönjük! – mosolygott Alexa. – És a díszítés is jó lett! – tette még hozzá.
- Ezért, amiket mondtatok, megérte. – félénken mondta ezt Kitti. – Cuki lett a karácsonyfa! – kuncogta. Majdnem behaltam!Ő egy megtestesült,földre szállt angyal. Imádom minden porcikáját. A mosolyától kezdve a csókos szájáig és a vékony lábacskáiig. A zenelejátszóban megszólalt az, All I Want For Christmas Is You, amit mindenki énekelni kezdett. Egyesek –Calum és Márk – táncolni is kezdtek, amin jókat lehetett röhögni. Ashton egész végig Alexa fülébe duruzsolta a szöveget, Ádám, átölelte Tündi-t, és úgy énekeltek. Kitti nevetve nézte a fiúkat és néha-néha, mikor éppen nem a hasát fogta a röhögéstől, énekelt egy-egy sort a szövegből, én pedig Kitti-t nézve énekeltem. Igen, neki. Néhányszor belenézett a szemembe, és újra és újra rájöttem, hogy milyen gyönyörűek a csokibarna bociszemei. Márk aztán rábírta Lilit, hogy táncoljon vele, már egy másik számra, és az ő példájukra Ádám, Tündi és Michael meg Alexa is elkezdtek lassúzni. Romantikus lehetett nekik. Én lehuppantam a kanapéra és onnan néztem ahogy táncolnak, és azt képzeltem, hogy Kitti és én is lassúzunk. Dani még mézeskalácsot majszolt, és Kitti meg leült mellém.
- Mizujs?– kérdezte vidáman.
- Semmi. Minden jó béke van, és szeretet és az a fontos karácsonykor. – mosolyogtam vissza rá. Olyan kis édes.
- Ugye? Szerintem is ez a legjobb a karácsonyban. Béke és szeretet.
- Finom volt nagyon a kaja. Ügyesek voltatok. – dicsértem meg még egyszer.
- Köszi, aranyos vagy. 
– Nem, te vagy aranyos…
A CD lejárt, és a többiek elkezdtek kiszivárogni a nappaliból – itt a párokra célzok – és gondolom, mindenki el volt a szerelmével. Calum is csendben kislisszolt. Ketten maradtunk, így elkezdtem stresszelni, mint mindig, amikor Kitti közelében vagyok, most meg ott ült mellettem…
- Énekelsz nekem? – nézett rám nagy bociszemeivel. Többször is énekeltem már neki, főleg azokban a napokban, miután hozzánk került, mert utána sokáig még félt és sírt, így amikor énekeltem, megnyugodott. Sajnáltam, de ott voltam mellette, és remélem érezte, hogy én vigyázok rá.
- Persze, de mit?
-A She Looks So Perfect:)!! – mondta. Imádom azt a dalt, az összes számunkat szeretem, de ez áll a legközelebb a szívemhez, és Kitti kívánságára elkezdtem énekelni:
- You look so perfect standing there
In my American Apparel underwear
And I know now, that I'm so down
I made a mixtape straight out of '94
I've got your ripped skinny jeans lying on the floor
And I know now, that I'm so down |...|
Miközben énekeltem, fejét a vállamra hajtotta, és dúdolta a dallamot. Miután végére értem a dalnak mosolyogva nézett rám.
- Köszönöm. Ez nagyon szép volt.
- Nincs mit. – mosolyogtam vissza rá. Az övébe fúrtam a tekintetem. Nagyon romantikus volt. Legszívesebben lecsaptam volna ajkaira, de nem mertem, nem tudja, hogy szeretem és szerintem ő nem érez úgy irántam, ahogy én iránta… Legalábbis nem biztos. Teljes mértékben igaz, ami a dalban volt. Az egészet neki énekeltem. . Bár elmondhatnám neki…. Várjunk csak! Hiszen elmondhatom… De nem merem! A fene… De! Megvan, hogy mondom el!! Mindjárt ajándék osztás és vettem neki egy gyönyörű nyakláncot, és ezért nagyon izgulok, hogy tetszeni fog-e neki..
- Mikor lesz ajándékosztás? – mintha olvasna a gondolataimban. Én is ezt akartam kérdezni.
- A számból vetted ki a szót. – nevettem fel.
- Emberek! Ajándékosztás!! – pattant föl a kanapéról és kiáltozott. Mindenki elrohant az ajándékokért, amiket ad, én jelenesetben a nyakláncért meg a többi dologért. A nappaliban mindenki ott ácsorgott, és néztük a fa alatt lévő ajándékokat amiket a Mikulás hozott – most raktuk oda őket… Végül mindenki elkezdte kiosztani az ajándékait… Ádám-nak egy répás alsógatyát adtam, aminek nagyon örült – a nyakamba ugrott, és majd’ megfojtott!! - , Michael-nak a legújabb hajlakkot, Calum-nak egy égősoros kis fát(csak mert eszembe jutott amikor magára csavarta), Ashton-nak egy kockás inget – nagyon szereti azokat az ingeket.. Hát,és maradt a nyaklánc.. Direkt a végére hagytam.. Ahogy a nyakláncon gondolkoztam, odajöttek hozzám a fiúk, és odaadták az ajándékokat amiket nekem vettek: Michael-tól Converse cipőt kaptam – az előző tornacipőm, ami ugyanúgy Converse volt, azt ő tette tönkre, mert „véletlen” leöntötte narancslével, mert éppen abban volt, amikor narancslét csinált, és sikerült ráöntenie.. egyrészt ragadt volt, másrészt meg nem jött ki, hiába mostuk ki.. -, Ádám-tól egy Málnácskás-es pólót, Ashton-tól egy zöld napszemüveget – tél van, nem baj, de nyáron használni fogom, az előzőt eltörtem-, Calum-tól egy mackós sapkát, aminek fülei vannak, és nagy meglepetésemre Kitti is odajött hozzám, és valamit takargatott a háta mögött.
- Luke... szeretnék adni valamit.. úgy hallottam szeretted őket kiskorodban.. – mondta félénken és előhúzott egy nagy plüssmackót a háta mögül.(Málnácskás pulcsival,amin a nevem és a képem állt.)
- Jaaaaj! De cuki!! – tényleg nagyon édes volt! Honnan tudta, hogy szeretem a macikat? Elvettem tőle a macit és megölelgettem. Mármint a macit, de utána Kitti-t is, és mikor beszívtam a jellegzetes és finom illatát, hevesebben kezdett verni a szívem. Most ezt úgy mondtam, mintha egy csaj lennék, de tényleg, olyan finom a parfümének illata…
- Köszönöm! Aranyos vagy! – öleltem meg még egyszer. A macit letettem a többi ajándékom közé, és megfogtam a dobozt, amiben a nyaklánc volt..
- Kitti, én is szeretnék adni valamit.. – mondtam, és látszólag meglepődött ezen, de a csodásan szép mosolya nem hervadt le. Előhúztam a hátam mögül a dobozt, amiben a nyaklánc volt, és a kezébe adtam. A dobozra rá volt írva, hogy: ’You’re my angel’. Kíváncsian kinyitotta, és elállt a lélegzete, mikor meglátta a nyakláncot. Jaj, remélem azért mert tetszik neki.. De ami ezután történt, az megnyugtatott, ugyanis a nyakamba ugrott.
- Úristen, Luke! Ez gyönyörű! És ráadásul ezüst(IGAZI)! Mit ér ehhez képest a maci? – sokat, nagyon sokat..
- Nagyon szívesen.. feltegyem rád? – kérdeztem boldogan.
- Igen!– mondta ujjongva és megfordult. A láncot a kezembe adta, én pedig még egyszer megszemléltem a szív alakú ezüst medált, amiben kusza minták voltak, és ezüst kristályok voltak benne:
Óvatosan rátettem a nyakláncot és hátul összekapcsoltam. Ő visszafordult felém és ezt mondta:
- Ez elképesztően gyönyörű. Köszönöm. És miért is érdemeltem ezt ki? – kérdezte… Na, itt az idő.. nem kerülgetem a forró kását..
- Kitti, mondanom kell valamit.. de nem szeretném, hogy ez elrontsa a barátságunk, de tudnod kell.. – kezdtem. Egy kicsit arrébb vezettem, hogy a többiek ne hallják, mit mondok. Pontosan a karácsonyfa előtt álltam meg.
-Kittiiii, amit a dalban énekeltem, az igaz volt. Minden szava, teljes mértékben neked szólt. – mondtam nehézkesen.(Ez a dal,nincs bent a szövegbe).
- I-i-igaz?– dadogott.
- Igen.– válaszoltam. – Kitti, én… én.. szeretlek. – mondtam ki. Behunytam a szemeim, nem tudom, miért, talán azért, mert féltem, mit válaszol.
- Komolyan?
- Komolyan.– miért kérdezte ezt?! Jaj, ne, rosszat sejtek..
- Luke, az a helyzet, hogy én is szeretlek. Csak sosem mertem elmondani, nem tudtam mit mondasz. Hogy lehettünk ennyire vakok? Én is szeretlek. – Te jó ég! Ugye ez nem volt álom?!?! Tényleg kimondta?!
- T-t-tessék???– szökött az egekbe a szemöldököm.
- Én is szerelmes vagyok beléd. – mondta még egyszer. Most fogtam fel, mit mondott!Kitti szeret! EMBEREK!!KITTI SZERET!! SZERELMES VAGYOK KITTI-BE ÉS Ő IS VISZONTSZERET!!!! Annyira boldog voltam, hogy hirtelen felkaptam, és megpörgettem a levegőben. Miután újra leraktam, a szemébe néztem, és itt volt az ideje, hogy megcsókoljam. Ajkaink közeledni kezdtek egymás felé.. és végül összeértek. Édes ajkát az enyémre tapasztotta. Ez volt a legeslegjobb csók, ami eddig velem történt. Vadul faltuk egymás ajkait, míg végül elváltunk, és a szemébe nézhettem. Boldog csillogást véltem felfedezni a szemében. A gyönyörű, csokibarna, bociszemeiben.
- Imádom gyönyörű és édes ajkaid, szép barna szemeid, gesztenyebarna , hosszú hajad, a hibátlan alakod, a vékony lábaid, az illatod, a stílusod, a hangod.. mindened. És csak, hogy tudd, nagyon is sokat ér az a maci, amit adtál, mert Tőled kaptam! Te vagy az én földre szállt angyalom. Pusztai Kitti , szeretlek. – soroltam a szemébe nézve.
- Én imádom azt a felzselézett hajad(Ha-ha!), a mosolyod, a gödröcskéid, a mély hangod. Mindenedet, Luke. Szeretlek Luke Hemmings. Teljes szívemből. – mondta, majd újra megcsókolt. A többiek ujjongani kezdtek, mert gondolom hallották és látták, amit mondtunk és tettünk. Kitti belemosolygott a csókba. Aztán elváltak ajkaink és Lili, Kitti nyakába ugrott. A fiúk pedig azt hajtogatták, hogy:
- Végre!Végre! Végre észre vettétek! Oh, köszönöm Istenem!
- Nem igaz, hogy ilyen sokáig tartott,Luke! – veregetett hátba Márk.
- Jól van, emberek, a lényeg, hogy most már rájöttünk!! – mondtam, majd megöleltem Kitti-t. Annyira örültem ennek. Tényleg nem tudtam, hogy szeret. Szerintem Ő sem tudta, hogy én szeretem. De a lényeg, hogy most együtt vagyunk! Végre elmondtam neki, és ha nem tettem volna meg, még most is csak álmodoztunk volna egymásról. De nem! Mert kimondtam, és nehéz volt, de megérte. Örökre szeretni fogom Kitti-t. Elképesztően jó érzés tudni, hogy ő is szeret. Meg, hogy imádja mindenem, ahogy én is minden porcikáját. Ez a karácsony lesz a legemlékezetesebb számomra. Örökre emlékezni fogok erre a december 24-ére!
Ja, és hogy mi lesz Petrával?! Tudom, hogy egy másik pasival van, láttam egy újságban. És karácsony után Ő is bevallotta, hogy megcsalt. Kíváncsi lennék, melyik pasiját nem csalta meg.. Petra mehet a fenébe, nagyon magasról le van tojva!Ha nem voltam elég jó neki –márpedig sosem voltam az, akkor meg mit áltatott és zaklatott telefonon?! Gratulálok, egészségedre, Mrs.Hazug-Díva ! Én boldog vagyok Kitti-vel, sosem kellett nekem holmi Petra…
ÉS ÉJFÉLKOR MEGCSÓKOLTUK EGYMÁST!

 























1 megjegyzés: