2.Bejegyzés: Miért...?

Sziasztok!!
Hát nagyon köszönöm a feliratkozásokat nagyon-nagyon örülök neki!!!:)
Köszönöm még egyszer, és a suli kezdetének örömére hoztam nektek egy részt!!!♥Olvassátok és kommenteljetek!! ;)
Puszi: -Rusher Kii-



- Miért kémkedtek utánunk?! - kérdezte újból, mire hirtelen felpattantunk.
- Öömm, mi... nem kémkedünk... - kezdte Anna, míg én még mindig lefagyva bámultam Őt.
- Akkor mit csináltok itt,ha szabad kérdeznem? - kérdezte most már a haverja.
- Hát nincs több óránk és itt beszélgettünk. - magyarázta Anna, nem túl meggyőzően.
- Ja. - csak ennyit bírtam kinyögni.
- A falnak lapulva?! - röhögött fel kínosan Ő.
- Jó, hagyjuk, menjünk. - intett a barátja Felé és elindultak.
Én megpróbáltam feleszmélni bambulásomból, Anna pedig igyekezett felfogni mi is történt.
- Huh.. - kezdte Anna, mire én csak legyintettem.
- Elég nyominak gondolhatnak... - húztam a szám.
- Ááá, nem gáz, húzzunk, ez van. - vont vállat Anna, mire én is ezt tettem.
- Megtörtént, megtörtént, de legalább beszéltem vele... - kezdtem megörülni. - bár azt inkább hagyjuk, hogy mit... - ekkor a félig kialakult vigyor le törlődött a képemről.
- Ja, nézd a jó oldalát, dumáltál vele... mondjuk... - próbált Anna jobb kedvre deríteni, utána pedig átkarolt és kimentünk.
                                                                            ***

Másnap a folyosón sétálgattam, és látom hogy Kinga és Ő egészen közel állnak egymáshoz, és belemélyedve a másik szemébe flörtölnek. Majdnem megállt a szívem.
- Nem!!Ez nem lehet igaz!! Nehogy már pont Kinga csábítsa el az én kis Drágámat! - gondoltam- csak az a baj, hogy nem az enyém...
Emese egy eggyel fölötte járó csaj, a sulink legnagyobb picsája. Nem lehet olyan pasit mondani akivel nem járt.
Nagyon gáz csajszi. És most behálózta a pókhálójával Őt.
Már a könnyeimmel küszködtem, annyira szeretem Őt, és nem akarom, hogy ez a picsa fájdalmat okozzon Neki, ugyanis sokszor hagyta el a pasikat úgy, mikor már elérte, hogy a kiszemeltje beleszeressen. Vele nem fogja ezt tenni!
- Nem! Nem fogom engedni! - gondoltam ismét. - De hogy?! - beszélgettem magammal fejben, persze nem hangosan.
Az fel sem tűnt, hogy még mindig a folyosó közepén állok és őket nézem. Már egy-két kíváncsi tekintet is rám mered, gondolván hogy mit csinálhat ez a szerencsétlen csaj. Így gyorsan elkaptam a tekintetem róluk és nekitámaszkodtam a falnak. Megint feléjük sandítottam, nem bírtam ki nem rájuk nézni, már majdnem megcsókolja, azt nem bírom végignézni!!
- Csinál már valamit te hülye!! - sürgetem magam.
Ekkor Emese hirtelen felém kapja a fejét és elvigyorodik. Gondolom rájött, hogy őket nézem. Á! És erre már Ő is felém nézett.
Nem bírtam tovább az engem pásztázó kíváncsi tekinteteket,így hirtelen és gyorsan elfutottam a termünkbe, amit jól tettem, ugyanis ahogy beléptem a terembe, megszólalt a csengő, ami a következő órát jelezte.
                                                                                  ***
Következő szünetben a barátnőim próbáltak jobb kedvre deríteni. Sári, Berni és Anna körülöttem álltak.
- Jaj, csajszim, ne szomorkodj! Utállak ilyennek látni!Az a ribi nem fogja megkapni, ha normális az a srác!! - ölelt meg Anna.
- Ne szomorkodj! Egyszer tuti beverem az agyonplasztikázott sminkes pofikáját!! - hát igen, Sári utálta ha bántanak és mindig ki állt mellettem és vissza akarta adni azt a fájdalmat a bántómnak, amit az okozott nekem.
- Nem érdemes egy pasi miatt szomorkodni!!Ezért utálom a pasikat!! - rázogatott meg Berni. Ő is maga módján vigasztal. (☺)
Ezektől kicsit jobban éreztem magam.
- Imádlak titeket lányok, köszönöm! - öleltem meg barátnőim.
- Kis manóm!! - rohant felém Klau,[Igen, így hívott, mert az osztályban "kicsinek" számítok magasságban, de ezt mindig kikértem magamnak, ugyanis nem vagyok kicsi, csak ők a nagyok! :D ] és Én is így hívtam Klaut, mert ő is ezt a "kicsik" csoportot erősítette, akkora volt mint én. Odarohant hozzám és megölelgetett, és hasonlóan vigasztalgatott. Ezek után bevonultunk a lány WC-be és rendbe raktam magam (smink, haj).
- Gyönyörű vagy, Manóm, na, ne foglalkozz velük, emelt fővel, felnőttként viselkedj! - mosolygott Klau és a többiek is bólogattak. Én lenéztem magamra. Egy virágos felsőt és egy rózsaszín szoknyát viseltem egy barna övvel.

Magabiztosan kiléptem a vécéből és a folyosón sétáltunk és röhögtünk. Mint a filmekben menőn, egymásba karolva 5-en (én, Klau,Berni,Sári,Anna) magassarkúban, szép ruhákban, hajunkat dobálva lépkedtünk, míg jött a lépcső, és Klau megbotlott, így magával rántotta Bernit, mi meg majdnem fetrengtünk a röhögéstől, de ők is ketten a földön. A nagy röhögés közepette észre sem vettük, hogy valaki néz minket. Ő volt, (felismertem a cipőjét) így lassan felemeltem a fejem és a szemébe néztem. Egy kis ideig farkas szemet néztünk, de utána megszólalt:
- Beszélhetnénk? - na ekkor némultak el barátnőim körülöttünk. Én zavaromban csak bólintottam és fellépkedtem a lépcsőn, hogy utána menjek. Egy kicsit arrébb a folyosón megállt velem szemben.
- Tudom, hogy tegnap kihallgattatok minket, ne is próbáld tagadni! - kezdte.
- Nem is!!
- De!! - megpróbáltam elmenni de megfogta  karom és a falhoz nyomott,majd két kezét neki támasztotta a falnak, és közte volt a fejem.
- Mondd el!! - kérlelt. Még csak most fogom föl!! Alig választ el pár centi Tőle!! TE JÓ ÉG!!!!
- Mert szeretlek. - mondtam ki egy nagy sóhaj után egy szuszra. Azt hittem, megdöbben és elmegy, én meg leégek, nem kellett volna elmondanom!!!Á!!! DE!! Nem mégsem!! Mert ajkai az enyém fele közelednek!!MOST MEG MIT CSINÁLJAK??!! Kezdtem bepánikolni, de lenyugtattam magam és ajkai az enyémekhez értek. A csók után a szemembe nézett, amik csillogtak az örömtől és az Ő szemeiben is a szerelmet véltem felfedezni.
- Gyere el velem randizni és ismerjük meg egymást! - ajánlotta fel én meg majd' kicsattantam az örömtől.
- Jó. - válaszoltam, majd ÉN csókoltam meg ŐT. Nagyon jól csókol. Imádom. Miután elváltak ajkaink, elment, és mikor már nem volt a láthatáron,elkezdtem ugrálni és visítozni, majd barátnőim nyakába borultam,és öten ugráltunk tovább, lányos örömünkben.